Az integráció előzményei és lehetőségei
1. Előzmények
A Debreceni Egyetem fenntartásában működő intézmény három feladatellátási hellyel rendelkezik, amelyek mindegyike nagy múlttal rendelkezik, kötődésük évtizedek óta szoros a fenntartó felsőoktatási intézményhez.
A három feladatellátási hely két általános iskolát és egy gimnáziumot jelöl. A Hajó utcán (ma: Arany János tér) működött az Arany János Gyakorló Általános Iskola nyolcosztályos, állami fenntartású oktatási intézményként. Az iskola alapítása a 19. sz. utolsó évtizedére tehető, a régi Mester utcai iskola 1957-től viselte Arany János nevét, és 1978 óta működött a Hajó utcai épületben. A 610 tanuló oktatását 55 fős tantestület végezte: a 13 alsó tagozatos osztály saját tanteremben, a 12 felső tagozatos osztály szaktantermi rendszerben tanult. Az iskola technikai felszereltsége is hozzájárult a magas minőségi oktatás megvalósításához: számítógépterem, kézműves műhely, idegen nyelvi csoportszobák létrehozásával sajátos profilú osztályok működésének feltételeit is megteremtették az iskola dolgozói. A korszerű telefonos és számítógépes irodai ügyvitel, a felújított tornaterem, udvar, aula, az 550 adagos konyha, a 140 fős ebédlő és a jól működő napközis ellátás adta az oktatás megfelelő hátterét. A három szabadtéri sportpálya, a tornacsarnok, és a fából épült iskolai játszóudvar lehetőséget adott a mindennapos testnevelés megszervezésére és a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezen felül az egy-egy téma iránt jobban érdeklődő tanulók számos délutáni szakkörből választhattak. Az iskola részt vett a pedagógusképzésben, is mint gyakorló intézmény (alsó és felső tagozatban egyaránt). Nagy figyelmet fordítottak a közösségépítésre is, pl. Arany Napok, DÖK-napok, illetve a szülőkkel való kapcsolattartás (fogadó órák, családi váltóversenyek) keretében.[1]
A Kossuth utcán a Csokonai színház közelében működött a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola, régi megszokott nevén a „kis-Kossuth”, Debrecen egyik legrégebbi iskolája. 1838-ban a városatyák úgy gondolták, nem jó, ha gyermekeik az otthonuktól messze tanulnak, ezért elhatározták, hogy leánynevelő intézetet hoznak létre. Ebből az intézetből nőtt ki és alakult át 1859-ben a „felsőbb leányiskola”, ahol a tudományokat már magyar nyelven oktatták. A későbbiekben Dóczy Gedeon országos hírű pedagógus nevét vette fel, tanítóképzővel bővült, és ezzel párhuzamosan megalakult a nyolcosztályos leánygimnázium. Miután szűkösnek bizonyult az épület, felépült az új háromemeletes Dóczy-palota, és ezután – a Kossuth u. 33. szám alatti telken – a négy elemi és négy polgári osztályban folyt a tanítás. Ekkor még egyházi iskola volt, 1948-ban került állami kézbe. Kossuth Lajos nevét pedig 1954-ben vette fel. 1963-ban új feladatot kapott az iskola: a tanulók nevelése, oktatása mellett részt vett, és azóta is részt vesz a leendő tanárok képzésében. 50 éve működik a jelenlegi keretek között nyolcosztályos általános iskolaként, ahol tanárjelöltek gyakoroltatása folyik.[2]
A Csengő utcán működött a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, ennek az iskolának a gyökerei is a Dóczy leánynevelő intézethez vezetnek vissza. A 12 osztályos kísérleti iskolában – a KLTE Gyakorlóiskolájában –, 1958 szeptemberétől mind az általános iskolai, mind a gimnáziumi képzés kiváló volt. A színvonal vonzotta a tanulókat, így az iskola bővítésére szükség volt, ami az intézmények térbeli elkülönülését vonta maga után. 1963-ban az alsó, az 1967/68-as tanévben az általános iskolai felső tagozat is megszűnt, a KLTE irányítása alatt igazgatási-szervezeti szempontból elkülönülve két iskolává vált (Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium). A Gimnázium az ezt követő években szélesítette profilját. 1972-ben a tantestület eredményes tehetséggondozó, képességfejlesztő, nevelő tevékenységéért megkapta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének emlékérmét, a megye gimnáziumai közül elsőként. Az 1993-as törvényi módosítások szerkezetváltozást eredményeztek: elkezdődött a 6 évfolyamos képzés a korábbi 4 évfolyamos rendszer mellett. 2000. január 1-jén pedig a debreceni felsőoktatási intézmények integrációjaként megalakult a Debreceni Egyetem. Így az iskola neve is megváltozott: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma névre.[3]
A három intézmény tehát az Egyetem fenntartásában működött, összevonásukra 2015. június 4-én került sor. A három iskola jogutódjaként jött létre a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája 2015. augusztus 1-jével. Az iskola működését a fenntartó Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese felügyeli, stratégiai terveit a nevelőtestület határozza meg. Az operatív munkát az iskolavezetőség végzi, szoros kapcsolatot tartva a szakmai munkaközösségek vezetőivel, a diákönkormányzat vezetőjével, a szakszervezettel és a szülői szervezettel.
Az intézményi összevonásnak megfelelően új alapdokumentumok készültek (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend), amelyek elérhetők az iskola honlapján.[4]
2. Lehetőségeink
2.1. Az iskola képzési szerkezetéből adódó tehetséggondozás
Az érvényben lévő órahálók[5] a 2016-ban felmenő rendszerben érvényes képzési struktúrára vonatkoznak, megtalálhatók a Pedagógiai Programban.[6]
2.2. A tehetséggondozás irányai
Iskolánkban komoly hagyománya van a tehetséggondozásnak. Ezt bizonyítják versenyeredményeink és az Akkreditált Kiváló Tehetségpont cím is.
Eddigi tevékenységünket kiemeli a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának Tehetségív címmel készített DETEP (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program) programja, amely 2015 júniusában indult. A korábbi tehetséggondozó programok általában egy intézménytípusra jöttek létre. Az Egyetem célja, hogy egy folyamatosságot biztosító program valósuljon meg. A program résztvevői általános iskolások, gimnazisták és egyetemisták. Így lehetővé válik a tudományos érdeklődés megerősítése, a készségek fejlesztése és a tanulói kompetenciák közös erősítése. Tanárok, mentorok, tehetséggondozó szakemberek hatékony együttműködése a tanulók szakmai fejlődését, az iskola hírnevét, az egyetem szakmai utánpótlását is lehetővé teszi. A diákok kutatásaik, versenyeik nyomán megismerkednek az egyetem laboratóriumaival, kutatóival, akik /amik segítik a tanulók pályaválasztását is.
Élünk azzal a lehetőségünkkel, hogy kialakítsunk egy többlépcsős tehetséggondozást. A kezdő, meghatározó lépés az alapórák biztos ismereteire épülő versenyzési lehetőség előkészítése szakköri keretek között, amelyben megjelennek az emelt szintű érettségire felkészítő fakultációs foglalkozások diák-szereplői is. A foglalkozások szakmai programját az iskola Pedagógiai Programja meghatározza, ezt a programot a három feladatellátási helyen működő munkaközösségek tovább finomítják, szakmailag egymásra hangolják az életkori sajátosságoknak megfelelően. A közös munka nyomán kialakul az egységes szakmai nyelvhasználat, szélesedik módszertani kultúránk, ami a diákok dinamikusabb fejlődését eredményezi. Így a tanulók időben hamarabb érik el azt a szintet, ami biztosítja számukra a verseny-sikereket, majd a sikeres felvételi eredményeket a középiskolákba és a felsőoktatásba.
Dr. Futóné Monori Edit
intézményvezető
[1] http://arany-alt.unideb.hu/index4.htm
[2] http://www.kiskossuth.unideb.hu/new/?page_id=9
[3] http://www.kossuth-gimn.unideb.hu/index.php/iskola/iskolank
[4] A http://www.kossuth-gimn.unideb.hu/ közzétételi lista, szabályzatok, beszámolók menüpont alatt.
[5] Érvényes órahálók: http://www.kossuth-gimn.unideb.hu/documents/HPP_DEKLGYGAI_2015.pdf 36–41. o. Megj:Hibás link.
[6] Az iskola helyi tanterve a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. XII. 21) számú EMMI rendelet 1. 2. 3. és 4. melléklete valamint a 7. melléklet 1. pontja alapján készült.
A 2015-16-os tanévben a 4. és az általános iskolák 8. évfolyama, a hatosztályos gimnázium 10./11./12. évfolyama, illetve a 4 évfolyamos gimnázium 12., és az ötéves gimnázium 13. évfolyamos osztályai a kifutó kerettantervek szerint tanulnak.